Melyiket válasszuk? A palackozott, a szűrt vagy a csapvizet?

Melyiket válasszuk? A palackozott, a szűrt vagy a csapvizet?

A döntéskor három tényező játszik fontos szerepet: az élvezeti, az egészségi és a környezetvédelmi szempontok. Ezeket figyelembe véve vajon a palackozott, a szűrt és a csapvíz közül melyik múlja felül a másik kettőt?

A palackozott vizek nem biztos, hogy jobb minőségűek, mint a csapvíz

Bár sokan bizalmatlanok a csapvízzel kapcsolatban, egy 35 különböző márkájú palackozott vizet vizsgáló tanulmány szerint a palackozott vizek nem szükségszerűen biztonságosabbak. Sőt nem feltétlenül tisztábbak vagy jobb minőségűek, mint az a víz, ami közvetlenül a csapból folyik. Mit is jelent ez valójában? Az 1970-es években megjelent két tanulmány, melyek örökre megváltoztatták a meggyőződésünket, miszerint az ivóvízbiztonság csak a vízben terjedő betegségekről szól. 

Valójában a mikrobiális szennyeződések, például a kórokozók és baktériumok elleni küzdelmünk vezetett egy újfajta fertőzéshez a fertőtlenítők melléktermékeinek formájában. Egy 1974-es dokumentum, mely tájékozódási pontként szolgált, megoldotta a kloroform forrásának rejtélyét az ivóvízben: találkoztunk az ellenséggel, mi magunk vagyunk az. 

Az ivóvíz fertőtlenítése kulcsfontosságú közegészségügyi feladat. A mikrobiológiai biztonság fenntartása érdekében leggyakrabban klórt használnak, mely kölcsönhatásba kerül a vízből származó természetes szerves anyaggal és klórozott vegyületeket hoz létre. Ezek nemcsak mellékízt és szagot adnak a vízhez, hanem potenciális közegészségügyi kockázatot is jelentenek. Eddig több mint 600-féle fertőtlenítő mellékterméket azonosítottak. 

A csapvíz fogyasztása akár 27 százalékkal növelheti a húgyhólyagrák esélyét

Több évtizednyi kutatás alapján úgy tűnik, hogy a klórozott ivóvíz élethosszig tartó fogyasztása egyértelműen extra kockázatot jelent a húgyhólyagrák kialakulásában. Néhány bizonyíték is létezik a bizonyos típusú születési rendellenességekkel kapcsolatos kockázatok megnövekedésére is, de a legtöbb aggodalom a húgyhólyagrákkal való összefüggés miatt van. A 40 éven keresztül tartó csapvízfogyasztás 27 százalékkal növelheti a húgyhólyagrák kialakulásának esélyét. 

A kockázat csökkentésének legjobb módja az ok kezelése lenne. Az országok megakadályozhatnák a fertőtlenítő melléktermékeinek kialakulását. Elsősorban a vízforrásból származó természetes szerves anyag kezdeti, hatékonyabb eltávolítása révén. Egyes európai országoknak, például Svájcnak újabb, jól karbantartott ivóvízrendszerei vannak, amelyek a csapvizet a fertőtlenítőszerek maradékai nélkül juttatják el a fogyasztók számára. 

Egyes vízszűrők a szennyező anyagok több mint 96 százalékát eltávolítják

Napjainkban már sokan használnak valamilyen víztisztító eszközt, leggyakrabban vízszűrő kancsót vagy hűtőszekrény-vízszűrőt. Ezeknek márkától függően különböző a teljesítményük. Egyes termékek a szerves szennyező anyagok nyomainak több mint 96 százalékát is eltávolítják, míg mások mindössze 50 százalékot vagy annyit se. Szóval érdemes vásárlás előtt alaposan utánajárni, hogy a kiválasztott termék milyen teljesítményt nyújt.

A víz tisztítására számolt éves költség a vízszűrő kancsó vagy a hűtőszekrény-vízszűrő esetében körülbelül ugyanannyira jön ki. A szűrőkkel kapcsolatban sokan úgy gondolják, hogy a cserére javasolt idővel csak a cégek próbálnak trükközni, hogy a vevők többet vásároljanak belőle. Azonban tévednek. Sőt, jó néhányan megvárják, amíg a víznek fura íze lesz és csak akkor cserélnek szűrőt.

Ez nagy hiba, hiszen ekkorra a szűrők nemcsak elveszítik a baktériumok megszűrésének képességét, de bakteriális közeg is létrejöhet bennük. Így a szűrt vízben végül magasabb lesz a baktériumok száma, mint a sima csapvízben, vagyis tisztítás helyett inkább szennyezés történik. Ezért fontos a rendszeres szűrőcsere.

Ez pont olyan, mint a fogkefe esete. Sokan úgy gondolják, hogy a háromhavonta ajánlott cserét valamelyik cég marketingese találta ki annak érdekében, hogy többször kelljen újat venni. Rosszul gondolják, hiszen a fogkefék a szuvasodást okozó baktériumok és a WC-öblítéssel a levegőbe jutó baktériumok tanyájává válhatnak. Tény, hogy egyetlen öblítés baktériumok millióit képes felszabadítani, melyek szépen a nedves fogkefén landolhatnak. A jó hír az, hogy újabb fogkefe vásárlása helyett, elegendő olykor fertőtleníteni a fejét, egy mindössze 10 perces ecetes áztatással. Ha ennél is takarékosabb megoldás a cél, akkor az ecetet vízzel is lehet higítani fele-fele arányban. 

Nos, a bevezetőben említett három tényezőnek: az élvezeti, az egészségi és a környezetvédelmi szempontoknak leginkább a szűrt csapvíz felel meg. Nincs mellékíz, a szennyező anyagok nyomainak akár 96 százalékát is eltávolíthatja a szűrő és nem kell műanyag palackokat felhalmozni a házban.  Azonban arra minden esetben gondosan kell ügyelni, hogy megbízható vízszűrő kancsó vagy hűtőszekrény-vízszűrő kerüljön a konyhába. Továbbá arra is, hogy az utasítások szigorú betartása mellett legyen használva és a szűrő az előírtak szerint legyen rendszeresen cserélve.

Onufrak SJ, Park S, Sharkey JR, Sherry B. The relationship of perceptions of tap water safety with intake of sugar-sweetened beverages and plain water among US adults. Public Health Nutr. 2014;17(1):179-85.

Saleh MA, Abdel-Rahman FH, Woodard BB, et al. Chemical, microbial and physical evaluation of commercial bottled waters in greater Houston area of Texas. J Environ Sci Health A Tox Hazard Subst Environ Eng. 2008;43(4):335-47.

Hrudey SE. Chlorination disinfection by-products, public health risk tradeoffs and me. Water Res. 2009;43(8):2057-92.

Bellar TA, Lichtenberg JJ, Kroner RC. The Occurrence of Organohalides in Chlorinated Drinking Waters. J Amer Water Works Assoc. 1974;66(12)703-706.

Tak S, Vellanki BP. Natural organic matter as precursor to disinfection byproducts and its removal using conventional and advanced processes: state of the art review. J Water Health. 2018;16(5):681-703.

Villanueva CM, Fernández F, Malats N, Grimalt JO, Kogevinas M. Meta-analysis of studies on individual consumption of chlorinated drinking water and bladder cancer. J Epidemiol Community Health. 2003;57(3):166-73.

Hwang BF, Jaakkola JJ. Water chlorination and birth defects: a systematic review and meta-analysis. Arch Environ Health. 2003;58(2):83-91.

Odom R, Regli S, Messner M, Cromwell J, Javdan M. Benefit–cost analysis of the Stage 1 D/DBP Rule. J Amer Water Works Assoc. 1999;91(4):137-147.

Grellier J, Rushton L, Briggs DJ, Nieuwenhuijsen MJ. Assessing the human health impacts of exposure to disinfection by-products–a critical review of concepts and methods. Environ Int. 2015;78:61-81.

Stalter D, O’Malley E, von Guntenbc U, Escher BI. Point-of-use water filters can effectively remove disinfection by-products and toxicity from chlorinated and chloraminated tap water. Environ. Sci.: Water Res. Technol. 2016;2:875-883 .

Bellinger DC. Lead Contamination in Flint–An Abject Failure to Protect Public Health. N Engl J Med. 2016;374(12):1101-3.

Anumol T, Clarke BO, Merel S, Snyder SA. Point‐of‐Use Devices for Attenuation of Trace Organic Compounds in Water. J Amer Water Works Assoc. 2015;107(9):E474-E485.

Weinberg HS, Pereira VR, Singer PC, Savitz DA. Considerations for improving the accuracy of exposure to disinfection by-products by ingestion in epidemiologic studies. Sci Total Environ. 2006;354(1):35-42.

Peker I, Akca G, Sarikir C, Alkurt MT, Celik I. Effectiveness of alternative methods for toothbrush disinfection: an in vitro study. ScientificWorldJournal. 2014;2014:726190.

Basman A, Peker I, Akca G, Alkurt MT, Sarikir C, Celik I. Evaluation of toothbrush disinfection via different methods. Braz Oral Res. 2016;30.

The article is based on a video from NutritionFacts.org .

képek: unsplash.com

Total
0
Shares
Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Related Posts